Kérésetekre megpróbálkozom a lehetetlennel: kiválasztani a 2018-as évem valamivel több mint 60 olvasmányából a legjobb ötöt. A szelekciómban sokkal inkább az érzéseim, semmit a mű irodalmi értéke játszott szerepet. Értem ezt úgy, hogy nem mérlegeltem, hogy a kötet szépirodalom vagy lektűr, hogy mennyire ismert vagy tökéletesen ismeretlen a szerzője, hogy kemény vagy könnyű témát dolgoz fel, vagy hogy a többség által éppen egekig magasztalt vagy inkább kritizált. Arra tekintettem vissza, melyek hagyták a legmélyebb nyomot bennem, melyeket olvasnám újra akár most azonnal, melyekről van valami olyan erős benyomásom, ami miatt szinte már szerelemmel gondolok vissza rájuk! Jöjjön az erősen szubjetív top5-öm. Ha bármelyikhez kedvet kapsz, azt kívánom, hogy olyan jókor találjon meg, mint engem és legalább akkora élményt is jelentsen!
—
Laura Barnett: Variációk egy párra
A "mi lett volna, ha" tökéletes regényeként aposztrofáltam, márciusban. Elképesztően nagy hatást gyakorolt rám, Jim és Eva máig velem vannak, mindhárom verziójukban. A regény ugyanis több síkon, hosszú évtizedeken keresztül mutatja meg Eva és Jim szerelmét, majd házasságát három variánsban, egészen öreg korukig. Tulajdonképpen arról szól, hogy a döntéseinknek mekkora súlya, jelentősége és következménye van! Mi lett volna, ha igent mondasz? Mi lett volna, ha válaszolsz neki? Mi lett volna, ha mégis elmész arra a találkozóra? A saját életünkben ezekre a kérdésekre sosem kaphatunk választ, ám a regény zseniálisan eljátszik a gondolattal. Megmutatja, hogyan és merre billen el egy élet a döntéseink mentén, mégha az origo tökéletesen ugyanaz is volt.
Imádtam, számomra nemcsak a 2018-as év kedvencei közé, hanem életem regényeinek polcára is felkerült. ITT hosszabban mesélek róla! 
John Williams: Stoner
A könyv zsenialitását az egyszerűsége és a szerethető főhőse adja. Úgy fogalmaztam meg korábban, hogy Stoner az irodalom egyik leggyámoltalanabb és emiatt leginkább imádnivaló főhőse. Bármilyen furcsán is hangzik, a könyv nagyszerűsége épp a hétköznapiságában rejlik. A megszokottról, a mindennapiról ír John Williams, de arról olyan bravúrosan, hogy ilyet a hátán nem hordott a föld. A történet is pofon egyszerű: nincs itt más, mint egy William Stoner nevű férfi, aki 19 évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára, ahol később tanár is lesz. Rosszul nősül, boldogtalan. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán is jut eszébe bárkinek. Na de hogy lehet a hétköznapiról, az egyszerűről érdekesen és jól írni? John Williams megmutatja. Azt gondolom ez a színtiszta zsenialitás, az igazi művészet. Olyanról írni, ami átlagos és középszerű, amiről valójában nem szoktak regények szólni: rólunk! A szürke hétköznapokról, az olykor unalmas mindennapokról, az életről... hiszen valójában sokszor ilyen, nem?!
Hosszabban ITT írtam róla, ahol az is kiderül, hogy miért EZ Jakupcsek Gabriella egyik kedvenc könyve.
Edith Eva Eger: A döntés
Ugyan az emlék még nagyon friss, hiszen novemberben olvastam, de minden bizonnyal a TOP5-ben a helye a regénynek, amit azóta a lehető legtöbb embernek ajánlottam. Azt hiszem azért éppen ezt mert mindenki megtalálhatja benne saját magát. Segíthet akár a döntések meghozatalában, az elengedésben, a megbocsájtásban, a fájdalmak feldolgozásában. Rám akkora hatással volt, és annyit segített, hogy azt nehéz lenne szavakba öntenem. Ami pedig a leglenyűgözőbb benne, hogy hiába kezdődik a történet a holokauszt borzalmaival, olyan elképesztő erő van benne, hogy egyáltalán nem nyomasztó, hanem összességében őrületesen felemelő, motiváló. Ráadásul új példaképem lett az írónő személyében!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka/ Tűzrózsa
Bekerült a kedvenceim közé a spanyol Carlos Ruiz Zafón sikerkönyve A szél árnyéka, amit nyáron olvastam. (Apropó csak a nyári olvasmányaim TOP 7 kedvence ITT elérhető, akkor írtam hosszabban A szél árnyékáról is.) Imádtam, mert árad belőle az olvasás szeretete. A történet kiindulópontja szerint a könyvkereskedő elviszi a fiát minden könyvmoly álom helyére, az Elfeledett Könyvek Temetőjébe, hogy aztán onnan elindulhasson egy hatalmas kaland furcsa alakokkal, nyomozással, múltbéli családi titokkal. Baromi izgalmas, letehetetlen. Minden van benne, ami garantálja a sikert: könyvek, kalandok, krimi és szerelem. Úgy beszippantott, hogy észre sem vettem, hogy milyen baromi hosszú. A karaktereket örökre a szívembe zártam, Barcelona újra felkerült az utazós kívánságlistámra, és olyan gördülékenyen és érzékletesen ír Zafón, hogy úgy érzem azóta is képzeletben azokat az utcákat járom, mint Daniel Sempere, az imádnivaló főhős. (Na meg Fermín! Fermínt imádtam!)
Jill Santopolo: A fény, amit elveszítettünk
Nagyon nagy vitám volt magammal, melyik legyen az 5. a listámon, és szívem szerint ŐT, vagy ŐT, vagy akár ŐT is beemeltem volna, viszont mégis Jill Santopolo regényére esett a választásom. Olyan élményt okozott, ami nagyon ritka. Amíg be nem fejeztem (hajnali 4-ig) olvastam, képtelen voltam elszakadni a történettől, és olyan zokogást eredményezett a végén, hogy ugyan fájdalmasan sírni aláírom nem minden esetben jó, de mégis azt gondolom, ezért csodálatos dolog olvasni. Ezt az élményt keressük minden könyvben. Hogy az írott szó képes ilyen mély érzelmeket kiváltani belőlünk. A történet egy egyetemen kezdődött, legendás nagy szerelemé, ami aztán egy rossz döntés miatt véget ér, de az a "soha el nem múló" kapocs marad a férfi és a nő között. Messze kerülnek egymástól, évek telnek el, mindketten megállapodnak, de soha nem felejtik el a másikat. Sőt! Tulajdonképpen a napnál is világosabb, hogy mindkettőjük számára a másik az igazi, de elszalasztották. Helyre lehet hozni? Lehet újabb esélyük? Vagy az ember csak továbblép és nem teszi fel a "mi lett volna, ha" kérdést? Izgalmas, megható, letehetetlen.
Itt írtam róla hosszabban, ha ennyi nem lett volna elég!
Teszt! Annak aki még nem vett, mert keresi az igazit, mutatom, csak győzz választani! Határidőnapló mániás vagyok, okostelefon ide vagy oda nekem kell a papír, amibe írhatok, amit átlátok. Éppen ezért borzasztó nagy ügyet is csinálok a tökéletes napló kiválasztásából, rendre javában telik a január, mire rálelek a tökéletesre. Idén viszont ez másképp van. December végére sikerült begyűjtenem a piacról a 4 kedvencet. Megosztom veletek, hátha valaki hasonló cipőben toporog, mint jómagam! 
Tartalmát tekintve, ami igazán tetszik benne, az elrendezése és a letisztultsága. Szeretem, ha egy hetet horizontálisan látok át, így ilyen szempontból ez a kedvencem! A lapjai vastagok, így tuti nem üt át egy filctoll sem. Minden hétre tartogat egy motiváló üzenetet, valamint egy táblázatot, amelybe a top feladataid, önfejlesztési terveid írhatod. Vezetheted mennyit ittál, edzettél és vitamint szedtél a héten. 
Ami a leglegleg, hogy minden hónap elején van egy két oldalas összegző, úgynevezett "life planner", ahol számos szempontból értékelheted a hónapodat, ahol elképesztően kreatív apró gyakorlatokkal fejlesztheted magad. Például mit változtatnál az életedben, miért vagy hálás, mi a top5 sikerterved az adott hónapban, júniusban fesztiváltervezőt vezethetsz, májusban élmény és álomtáblát tölthetsz ki, a decemberi tervezőbe a karácsonyi ajándék listát kezdheted el írni. 
Összességében: praktikus, igényes, izgalmas! 
Hónapról-hónapra inspiráló idézetekkel, tanácsokkal, önismereti és mindfullness gyakorlatokkal indulhatsz el a lassítás útján. Már-már olyan, mint egy kézikönyv, annyi ötlet került benne. Abban is segít mit egyél a hónapban, hogyan találd meg a rituáléid. Emellett imádom, hogy játékos: színezőt, és izgalmas feladatokat találsz benne, amelyek garantáltan kikapcsolnak, ha hagysz rá magadnak időt. Odavagyok a "slow-mérőért", és itt azt is megbeszélheted magaddal, 2019-ben mit engedsz el, mire szánsz több időt vagy éppen mire mondasz majd nemet. 
Ha már határidőnaplókról beszélünk, akkor a heti tervezőjéről is essen néhány szó. Ez vertikális, azaz függőlegesen vezetheted a napjaid, az áttekinthetőségnek a színes, grafikai megoldások nagyon jót tesznek! Minden héten akad egy kis helyed jegyzetelni, és hatalmas plusz pont, hogy minden hétre tartogat valami jótanácsot, feladatot, gondolkodnivalót. Egyik kedvencem, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy a héten figyeld a madarakat, mert röptük látványa hasonló hatással van a testünkre és lelkünkre, mint a rendszeres meditáció. 
Méretét kissé nagynak érzem ahhoz, hogy minden nap veled legyen, de ha nagy táskával, vagy hátizsákkal járod az utcákat, és számodra ez nem akadály, akkor íme a tökéletes napló. Persze kapható A/6-os méretben is, és akkor már ezzel sincs baj. Ebben az A/5-ös méretben, amit megmutattam nektek, 
Minden hónap a téma jegyében egy gondolatébresztővel kezdődik, amihez aztán különböző kreatív gyakorlatok is kapcsolódnak. Ennek köszönhetően célokat fogalmazhatsz meg magadnak, amelyeket ha szem előtt is tartasz, talán könnyebben is elérhetsz. 
A heti tervezőjét egy oldalasan és horizontálisan oldották meg, így a másik oldalon marad hely még feladatoknak. Heti kihívásokat is ad, leírhatod azt is miért adsz hálát, vagy imádkozol a héten, a heti folyadékot és a heti tornádat is vezetheted. A betűtípusért pedig plusz pont jár!
Tesztemben az ár érték arányt figyelembe véve az Életvezető végzett az első helyen, ugyanis mindösszesen egy könyv áráért, azaz 
Amit imádok, hogy gyűjtheted a megnézett filmjeid, elolvasott könyveid (!) listáját, sőt, szabadságtervező is van benne, ami nagyon hasznosnak bizonyulthat. 
A csoportban egyre többen vagyunk, egyre
Egy bevásárlóközpontban sok ember megfordul, így okos ötlet az olvasást ott népszerűsíteni. A Camponában erre jól ráéreztek, és itt nyitották meg az ország első bevásárolóközpontos becsületkönyvtárát. Ugyan a jelenség Európában nem szokatlan, de Magyarországon ez az első plázában kialakított, bizalmon alapuló könyves kezdeményezés. Lényege, hogy amennyit hozol annyit viszel, azaz megunt könyveidet beviheted, kicserélheted valami olyanra, amire már másnak nincsen szüksége, és helyben is olvashatsz. Ehhez kényelmes kanapékat, hangulatos dizájnt kapott a hely. Mutatom milyen.
Collins egyébként egy világhírű természettudós, a 20. század legnagyobb tudományos vállalkozásának, a 
Nagyon sok üzenetet kapok, amelyekben rendre azt kérdezitek tőlem milyen könyvet vegyetek karácsonyra tesótoknak, barátnőtöknek, apukátoknak, anyukátoknak. Úgy döntöttem, ezért elindítok egy mini sorozatot, és ha olyan könyvvel találkozom, ami szerintem csodás ajándék az ünnepekre, ilyen formán osztom meg veletek az adventi időszak alatt. A sort ezzel a most megjelent fotóalbummal nyitom, amitől minden Szabó Magda rajongónak könny csordul a szemébe, ezért ha szeretted fanatikusa az írónőnek, jó hírem van: ne keress tovább, megvan a tökéletes ajándék! 
Élete és pályája legfontosabb állomásait követhetjük nyomon. Egészen pici baba korától megismerhejük az írónőt a fotókon keresztül. Sőt, olyan titkos kis emlékeket, iratokat is láthatunk benne, mint a kisbaba Magda oltási igazolása 1918-ból, vagy édesanyja naplójának részlete, amelyet lányáról vezetett. Életének első képeit édesapja készítette róla, majd számos fényképész kamerája előtt állt. Az egyik személyes kedvencem, hogy az iskolaújságban 1935-ben publikált cikke is bekerült az albumba (akkor volt 8.osztályos), de épp így érettségi dolgozatának bírálata is. 
Az időrendbe szerkesztett albumban kilenc évtized eseményei és képei elevenednek meg. Magda már a maga korában is divatikonnak számított - ez a fotók alapján egészen nyilvánvaló. Sőt, az is jól látszik, hogy az elegáns, érett asszony Szabó Magdának is ezer arca volt. "Én ugyan ki vagyok?" - kérdezi az albumot lapozgató olvasótól a titokzatos macska szempár. A Gurul a sok-sok pillanat erre választ ad a fotók által, csak meg kell fejteni a titkot. 
Ami miatt Szabó Magdát nagyon imádom, és különleges helyet foglal el a szívemben, az a férjével, Szobotka Tiborral való kapcsolata, és ahogyan erről beszélt. Azt hiszem minden nő arra vágyik, hogy megadasson neki az a legendás nagy szerelem, mint Szabó Magdának. A szerelmes, közös, boldogsággal teli évekből is számos különleges, eddig még sosem látott fotót nézhetünk meg, sőt, házasságkötésükről igazolást, útleveleiket és egyéb érdekességeket is találunk. 
