Akik követik a blogom jól tudják, hogy minden elém kerülő olvasásnépszerűsítő akcióról, tevékenységről előszeretettel írok, hiszen a január óta dübörgő #12honap12konyv kihívás célja is ez, de erről szólt a cikkem, amiben megmutattam, hogy egy new yorki csapat szexi pasikkal reklámozza az olvasást, és hogy ne menjek ennyire messzire, a 22 éves budapesti egyetemista fiú könyv-elhagyós projektjéről is nemrég olvashattatok a blogon. Most a Mozgó Könyveket mutatom be, ami a téma éllovasa, hiszen mindössze egy buszjegy, vagy újság áráért árulják a könyveiket, a budapestiek életében már utcai bútordarabként működő kocsijaikon, amaelyekbe a város számos pontján belebotlasz, jóformán keresned sem kell.
Amikor az emberek közé megy az antikvárium
Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez - ez a mondás, ami először eszembe jut, ha a Bikás parknál feljövök a metróból, vagy ha a Corvin negyed felé visz az utam, netán, ha dolgom végeztével az Alle felé veszem az irányt. Mindenhol találkozni a könyves szekerekkel. Olvasásnépszerűsítés mesterfokon.
Mintha csak egy láthatatlan tábla hirdetné, hogy "Te, megboldogult, egykori olvasó, aki már nem olvasol, térj már észhez! Nem lehet kifogás, hogy drágák a könyvek, mert itt egy buszjegy áráért megkapod, és még a könyvesboltig sem kell elmenned!"
A Mozgó Könyvek már három éve végzi közhasznú tevékenységét Budapest forgalmas csomópontjain. Az egész mögött a Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület áll, amely elnökével beszélgettem. "Ez egy üzletben nem élne meg, ez csak úgy működhet, hogy olyan pontokon vagyunk ott, amelyekbe óhatatlanul belebotlik az ember" - meséli Boda István, az egyesület vezetője, és rögtön hozzáteszi, hogy egy jól működő gépezet van az egész akció mögött, megannyi kollégával. Legalább tíz embert foglalkoztatnak, ugyanis működtetnek egy nagy raktárt, ahol folyamatosan válogatják az adományként beérkező köteteket. Innen csak jó minőségű, irodalmi értékkel bíró kötetek kerülnek ki a szekerekre. Ez a két fő alapelvük.
"Vannak keresett szerzők, így Márai Sándorból és Wass Albertből sosem elég" - meséli az egyesület vezetője. Egy ponton nagyjából 2000 könyv lehet, és jelenleg 9 helyszínen működnek a könyves szekerek. Ebből 8 Budapesten és egy Veszprémben van. Utóbbi az első vidéki helyszín, kísérleti jelleggel - de erre mindjárt visszatérünk. A legnépszerűbbek a Corvin, a Bikás park, az Alle mögött, na meg a Szabó Ervin könyvtár előtti standok. Utóbbi főleg akkor, amikor szorgalmi időszak van, és megtelik a tér egyetemistákkal.
Szekerenként változó a nyitva tartás, a központi helyeken van ahol este 8, 9 óráig is nyitva vannak, de ahol nincs mozgás akár már délután 5 óra felé zárhatnak. Egész évben, így télen is várják a vásárlókat. "Kivéve ha extrém hideg van, akkor nem kockáztatjuk a dolgozóink egészségét. Ha esik a hó, vagy nagy az eső akkor bezárunk, de ilyenkor is ügyeletben várják a könyvterjesztőink és önkénteseink, hogy abbamaradjon a csapadék, mert akkor azonnal újra nyitnak" - teszi hozzá lelkesen István.
Megmenteni az enyészettől a könyveket
Nagyon sok olyan könyv van magánembereknél, melyek könnyen az enyészeté lehetnek. A Mozgó Könyveknek az is a célja - az olvasásnépszerűsítés mellett - hogy megmentsék a magánkönyvtárak olyan köteteit, amelyek hely híján akár a szemétben végeznék. Ezeket sokszor adományként kapják, néha felvásárolják. Olyan rendszeres vásárlóik is vannak, akik miután elolvasták a kiszemelt és megvett könyvet, adományként visszaviszik a könyvet a szekerekre, hogy mások is hozzá juthassanak. Sőt, olyan is előfordult már, hogy helyhiánnyal küzdő családok - akik egyébként rendszeres vásárlók is - megálltak autóval az egyik szekér mellett, és egy doboznyi könyvet adományoztak az egyesületnek. "Ők viszont éppen az a réteg, akinek érték a könyv, és szeretnék ezt másokkal, mondjuk a rászorulókkal, kisebb pénzből élőkkel is megosztani" - magyarázza az egyesület elnöke.
Amikor a legszebb, legemlékezetesebb történetről kérdezem, akkor felidézi, hogy nem sokkal a nyitás után találkozott egy olyan hátrányos helyzetű emberrel, aki miután felvette a postán a segélyét, rögtön a Mozgó Könyvekhez sietett, hogy vegyen egy mesekönyvet a gyerekeinek. "Ez egy fantasztikus érzés, itt van az a társadalmi felelősségvállalás, ami miatt megéri ezt csinálni" - zárja le a történetet.
Lesznek-e vidéken is könyves szekerek?
Ha a Mozgó Könyvek felé veszem az irányt, és sikerrel járok, azt rendszeresen megosztom veletek Facebookon vagy Instagramon, és sokszor kapom meg kommentben, hogy "milyen jó lenne, ha Szegeden is lenne egy ilyen". Ezt Boda Istvánnak is elmesélem, és ezen a ponton avat be, hogy szeretnének terjeszkedni, de ez még a jövő zenéje. "Egyelőre még nem érett meg az egyesület arra, hogy vidéki hálózatot fenn tudjon tartani. Szeretnénk terjeszkedni, de ahhoz vidéki, regionális központokat kellene létrehozni"- mondja István.
Egyébként induláskor kaptak egy nagyobb támogatást a minisztériumtól, és minden évben segítik őket állami szinten, így fenn tudnak maradni. Munkájuk során, az elmúlt 3 év alatt már óvatos becslések szerint is tízezer könyv cserélt gazdát. Ha kedvet kaptál, irány a legközelebbi könyvszekér. A pontos címeket megtalálod a Mozgó Könyvek facebook oldalán.