A Szabó Magda életművet ismerőket és érte rajongókat talán meglepi a bejegyzésem címe, pedig ebben nincs túlzás. Ugyan eddig úgy tudtuk, az 1958-as Freskó az írónő első regénye, de most a Jaffa Kiadó rálelt egy eddig ismeretlen kéziratra, ami mint kiderült az első (eddig kiadatlan) prózai műve 1944-ből. Ez akkora irodalmi szenzáció, hogy egyelőre mindenki csak kapkodja a fejét, pedig ha még elmesélem, hogyan leltek rá a kéziratra...
—
Na de mit szólna Szabó Magda, ha ezt látná?
Hogy a kézirathoz milyen érzelmi szálak kötötték a legtöbb nyelvre fordított magyar írót, sajnos már sosem tudjuk meg, de a kiadó vezetője szerint fontos lehetett neki, és nem arról van szó, hogy egy olyan munkát publikáltak most, amit az írónő sosem szeretett volna látni nyomtatásban. Erre utal a kéziratban látható sok áthúzás, javítás is, tehát sokat dolgozott vele az akkor 27 éves Magda. Ezeket - hála a szerkesztésnek - a könyvben is megtaláljuk. Az írónő csak 1947-ben lépett irodalmi porondra a Bárány című verseskötettel, ez pedig azt jelenti, hogy valóban ez volt az első regénye.
Sőt, érdemes tudni, hogy Szabó Magda nagyon tudatos volt, és még életében mindent megsemmisített, amit nem akart hátrahagyni az utókornak. (Felteszem ezt a praktikum is így kívánta, hiszen hihetetlen termékeny író volt, ami elképesztő papírmennyiséget jelenthetett, így a 90 év alatt volt ideje szelektálni.) Ez mégis megmaradt egy mappában. A két füzetke eredeti borítója a könyv belső oldalára került. Ezen látszik is a dátum és a cím, amit ő adott neki: Csigaház. A mappát (benne a két füzettel) egyébként egy totális véletlen folytán fedezte fel a Szabó Magda-életműsorozat főszerkesztője, Jolsvai Júlia, amikor a hagyaték örökösénél, Tasi Gézánál járt. (Ő Szabó Magda keresztfia és jogutódja.) Hamarosan megjelenik egy fotóalbum az írónőről, szintén a Jaffa gondozásában, és Júlia ehhez gyűjtött anyagot, amikor szembetalálta magát az ominózus mappával. A Csigaház egyébként egy panzió, és annak lakóit ismerhetjük meg a kisregényből. Érdekesség, hogy Szabó Magda egy nagyon Csigaházra hajazó házban lakott Bécsben a 30-as években, amikor ott tanult, így erős a gyanú, hogy életének akkori eseményei inspirálták.
A mű 1944-ben született, és 1939-ben játszódik. A németellenes politikai szála miatt esélytelen lett volna, hogy akkoriban megjelenjen. (1949-ben kapta meg a Baumgarten-díjat, amit még aznap visszavonnak tőle és majd 10 évig nem is publikálhatott.)
A mű azért is különleges, mert nagyon kevés kézirat maradt fenn Szabó Magdától. Sőt, ami megvan, az is írógéppel készült, kézírásosról alig tudunk - hangzott el a könyvbemutatón. Jolsvai Júlia azt is elmesélte, hogy mindössze 5 olyan részt találtak a kéziratban, amit képtelenek voltak elolvasni, így az zárójellel került a könyvbe, valamint olykor lábjegyzeteltek is a kötetben, olyan latin szavak és kifejezések esetén, ahol szükségét érezték, hogy segítsenek az olvasóknak a megértésben.
A Jaffa kiadó néhány éve vette át Szabó Magda kiadását az Európától. Új arculatot kaptak az írónő könyvei és mindössze két év alatt hihetetlen mennyiségű munkával, de elérték, hogy a Csigaház már a 25. Szabó Magda kiadásuk. A sorozat az egyik személyes kedvencem, szépek a borítók, igényes a papír., öröm őket kézbe venni Hamarosan írok róluk hosszabban is.
A "Nincs időm olvasni kihívás" csoportjában most megnyerheted a könyvet! Sorsolás szombat este! (2018. november 24.)