Fél éve, induláskor is írtam egy ilyet. Különbség annyi, hogy akkor még csak a helyi médiumok írtak rólunk, nyáron viszont úgy tűnik mindenkinek több ideje van olvasni, vagy uborkaszezon van a bulvárban is, mert egyre több cikk születik a kihívásról, vagy azzal kapcsolatosan. Ezeket ezúton is nagyon köszönöm/köszönjük! Az újonnan csatlakozókat továbbra is várjuk szerettel a csoportban, sosem késő alapon, bármikor! Már 1100-nál is többen vagyunk. Az ott lévőknek pedig óriási hála, hogy vagytok! Nélkületek nem menne! Persze még tegnap is kaptam olyan üzenetet, amiben a kihívásról érdeklődtek, mert nem értik pontosan miről szól és mi a feladat. Azoknak, akik bizonytalanok EZT a bejegyzést ajánlom, esetleg még a csoport leírását.
A múltheti sajtóban egyrészt a hétvégi Borsban jelent meg a kihívás, Az olvasás szexi címmel, mert megtetszett az újságírónak a #readingissexy hashtagem, amit persze nem én találtam ki (sajnos), hiszen ezt már Rory Gilmore pólóján is láthattuk. Mindenesetre szerintem tényleg szexi olvasni, százszor szexibb egy könyvvel pózolni, mint műszempillákkal, vagy koktéllal. Kár, hogy utóbbiakra sokkal több a példa.
A másik megjelenés pedig a Best magazin nyári különszáma, ami egy hosszabb cikk, több képpel. Ebben olvasnivalót ajánlok a nyárra a nagyérdeműnek. Igyekeztem nem ismételni önmagam, így nem olyanokat ajánlani, amelyekről már olvashattatok a blogon, de persze nem én lennék, ha nem csempésztem volna bele a kihívást is.
Bármi megtörténhet: lerobbanhat az autó, leállhat a metró, lehet egy hosszú sor a postán... A Híradó előtt, amíg a fodrász beszárítja a hajam is el tudok olvasni pár oldalt. Persze előfordult már olyan is, hogy hetekig nem vettem könyvet a kezembe, ezért is indítottam el a Facebookon a Nincs időm olvasni kihívást, hogy közösen, egymást támogatva és inspirálva olvassunk. Szerintem a közösség erejével hathatunk egymásra. Én megadom a témakört, aztán bárki leírhatja, mit olvasott és miért tetszett neki.
Ajánlok benne mesét a kicsiknek, amit a szülő olvashat esténként, emellett kamaszoknak nyárra olvasnivalót. Habár azóta már egy újabb nagyszerűt elolvastam, erről épp tegnap tettem ki egy friss ajánlásom. Lehet azt is kézbevenni!
Az interjúban beszéltem a kedvenc kötelező olvasmányomról is. Ez Stendhal Vörös és feketéje volt. Határozottan emlékszem, hogy ez volt az első olyan kötelező, amit nem tudtam letenni, még éjszaka, alvás helyett is olvastam. Nagy sajnálatomra szégyenemre semmire sem emlékszem belőle, szóval felírtam ezt is a sohavégetnemérős listára. A cikkben ajánlok krimit, romantikus regényt, és persze a kedvencemet is, ami Szerb Antal Utas és holdvilág című klasszikusa. Szerbhez fűződő mély és töretlen érzelmeimről korábban már többször is olvashattatok a blogon. (Mondjuk itt, itt, meg itt is.)
KÖNYVMOLY
A Bors cikke után pedig azt hiszem hivatalosan is könyvmoly lettem, mert ezt a bekezdés-címet kaptam. Örülök neki, hogy végre nem a magánéletemről akar írni a bulvár, hanem bekerülhetett ez a mozgalom, kezdeményezés is a napi sajtóba. Az újságíró ráadásul roppant hízelgő fordulattal kezdte a cikket.
Míg más híresség általában koktéllal, vagy színes magazinnal a kezében jelentkezik be egy-egy tengerparti nyaralásról, addig Szabados Ágiról alig találni olyan képet, amin ne lenne könyv a kezében!
Soha rosszabbat! Annak akinek jó a szeme itt a teljes cikk:
Aki nem látja, az meg vegye meg! bocs
