Jártál már turistaként Budapesten? Pontosítok: arra gondolok, hogy akár a fővárosban dolgozóként, akár átutazóként sétáltál-e már úgy Budapest utcáin, mint egy vendég? A minap bajai barátnőmmel kaptuk nyakunkba a várost, és próbáltunk meg turistaként mocorogni a "nagy faluban". Szerintünk ez egy baromi izgalmas utazás, remek program, így arra bátorítok mindenkit,hogy próbálja ki, ehhez pedig most ajánlok is néhány útravalót! Ami elősegítheti a túra sikerességét. Utánam olvasó!
"Nézzük meg azt a nagy teret, amit mindig mutatnak a tévében!"
Fogtuk a Mesélő Budapest című könyvet, amit tavaly adott ki a Kolibri kiadó, és ami saját magát egyfajta családi útikönyvnek aposztrofálja. Jómagam öt éve lakom a fővárosban, útitársam pedig még soha nem élt Budapesten. Tőle származik a címadó idézet is, mert ez az ő szájából hangzott el. És persze, megnéztük. Sőt, a fenti szelfink épp azon a nagy téren készült, a Hősök terén. Szóval nekünk kiváló segítségünkre volt ez a könyv. Persze kissé a gyerekekre fókuszál, amolyan kisebbeknek szóló ismeretterjesztő-mesekönyv, amiben jó sok a rajz, grafika, kép és térkép.
Gyerekkönyv ide vagy oda, sok olyan dolgot találni benne, aminek hallatán szerintem nemcsak a kicsik néznek tágra nyílt szemmel, vagy mondanak az olvasottak után egy nagy "hűhát", hanem a nagyobbak is. Anélkül, hogy spoilerezném a legizgalmasabb részleteket, hallottál már arról, hogy Európában azért épült elsőként nálunk földalatti, mert az Andrássy utat akkoriban gyönyörű fakocka burkolat fedte, melyet nem akarták tönkretenni a sínekkel? Vagy tudod, ki volt Budapest vőlegénye, és miért hívták kockás bárónak? Hallottál már a hídmesterekről és arról, mi a feladatuk? Tudod-e, miért van hét tornya a Halászbástyának? És miért nincsenek felhőkarcolók Budapesten? Ha erre az öt kérdésre nemmel válaszoltál, akkor érdemes kézbe venned ezt a könyvet, és meghallgatnod, miről mesél Budapest.
Magánmesék közterekről
Aztán ott van, a Pest-budai séták, Halász Csilla szerkesztésében, ami még 2012-ben a Heti válasz gondozásában jelent meg. Ezt is elvittük magunkkal, például a Városliget bebarangolásához útitársként. A könyvben híres emberek mutatnak be egy-egy kerületet személyes történetekkel fűszerezve. Természetesen mindegyik ismert arc valami miatt kötődik az azdott területhez, mondjuk - legtöbb esetben - ott nőtt fel. Így hallhatjuk Fábry Sándor gyerek csínyeinek anekdotáit és nosztalgiázó történeteit, vagy libegőzhetünk Pál Feri atyával, de akár olimpiai bajnok bokszolónkkal, Kovács Kokó Istvánnal is kirándulhatunk a könyv lapjain.
Akinek pedig a múltban lenne kedve kalandozni, és úgy végigjárni Budapest utcáit mintha csak 1935-ben lennénk, annak azt ajánlom, hogy csapja a hóna alá Szerb Antal: Budapesti kalauz Marslakók számára című művét.
Ebben az íróval együtt végigjárhatjuk a főváros legjellegzetesebb részeit, megtekintjük házait, hídjait, utcáit és templomait, rácsodálkozunk a Dunára vagy akár a budai hegyekre, kalandozunk a Várkertben, sőt, még néhány jellegzetes kerületet is megismerünk. Szerb Antal hazánk, pontosabban Budapest „marslakóinak”, vagyis az ott élő, esetleg oda látogató idegeneknek mutatja be a fővárost úgy, ahogy még sosem nézték és sosem látták, a maga költőiségében – számtalan versidézettel, irodalomtörténeti utalással és ironikus megjegyzéssel tarkítva. Amolyan 'szerbantalosan'.
A Dunának két partja van, mint a folyóknak általában. Azt hiszem, az is normális, hogy a két part itt is két más világ. Mint Párisban. A pesti parton zenés kávéházak nyitnak és csuknak, a budai parton gesztenyefák.
